7 dolog, amit mindenképpen tudnod kell az MRI vizsgálatról

Az MRI vizsgálatról egy hasznos vendégcikket teszek közzé:

MRI vizsgálatot, azaz mágneses rezonancia képalkotást (Magnetic Resonance Imaging), az 1980-as évektől alkalmazzák.

Magyarországon a lakosság számára az utóbbi tíz évben, a magánorvosi rendelők számának emelkedésével vált igazán elérhetővé. Az MRI vizsgálatot, ahogy más orvos diagnosztikai lehetőségeket is, amíg tudjuk, kerüljük, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni: egy korai, helyes diagnosztika életet ment!

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy azonnal kérjünk MRI vizsgálat, CT- diagnosztika, vagy ultrahang időpontot, de ha panaszmentesek is vagyunk, az éves általános szűrés elvégzése, illetve bármely panasz esetén legalább a háziorvos felkeresése igenis ajánlott.

Akár van aktuális panaszunk, akár nincs, a diagnosztikai lehetőségek megismerése fontos, hogy probléma esetén semmiképp se az azoktól való, ok nélküli félelem tartson vissza bennünket a vizsgálattól. Itt az ideje megismerkedni az orvosi diagnosztika jelenleg leghatékonyabb képviselőjével, az MRI-vel és annak két változatával a zárt és nyitott MRI-vel!

1. Az MRI vizsgálat lényege

Az MRI a tomográfiai képalkotó eljárások közé tartozik, a CT-hez hasonlóan. Lényege, hogy a szervezet egy keresztmetszeti sík szeletéről (“tomos” = réteg, sík;  “graphia” = írás ) mágneses-, és rádióhullámok segítségével alkot képet, mellyel diagnosztizálhatóvá válnak az egyes elváltozások, kóros eltérések.

Az MRI vizsgálat a szervezetünk mintegy 70%-át alkotó víz atomjainak, elsősorban a hidrogénnek (proton) a mágneses térben való viselkedését használja ki. Ezen részecskék változásainak paraméterei alapján alkot képszeleteket a szervezet belsejéről, amit 3D-s, látható eredményként összegez.

Az MRI vizsgálat az emberi szervezetre (az eddigi, több mint 40 év tudományos tapasztalata és vizsgálata alapján) ártalmatlan, de nagy mágneses erőhatás ér bennünket, ami a hidrogénatomjainkat újrarendezi, kihasználva azok mágneses momentumát (mágneses momentum = az a nyomaték, amivel a mágneses mező hat rá).

A mágneses erőtér mellett rádióhullámokban is részünk lesz az MRI vizsgálat során, amelyek szintén nem károsítják se rövid-, se hosszútávon az emberi sejteket, szöveteket. A rádióhullámok, a mágneses erőhatásnak megfelelően rendezetté vált hidrogénatomokat gerjesztik (magasabb energiaállapotba hozzák őket). Az atomok azonban az energiaminimumra törekszenek, ezért az energiájukat, általában fényjel formájában leadják. Ezekből a jeladásokból készül az MR kép.

Az MRI vizsgálatkor tehát többdimenziós kép is készülhet, melyet más-más irányból is meg lehet vizsgálni. A helyes értelmezéséhez szakavatott szemekre, szaktudásra, és gyakorlatra van szükség.

2. Minek nevezzelek?

MRI vizsgálat, vagyis “Magnetic Resonance Imaging, magyarul “mágneses rezonancia képalkotás”.

A szervezet MRI vizsgálata esetén a hidrogénatom, mint páratlan nukleonszámú (nukleon = az atomokat alkotó proton és neutron részecskék összefoglaló neve) atom, a mágneses erőtérben a nagy frekvenciájú rádióhullámokat felvéve gerjesztett állapotba kerül, vagyis magasabb energiaszintre lépnek. Ettől fény kibocsátásával (relaxáció) szabadulnak meg, amiből a számítógép megalkotja a 3D-s MR képet.

Mivel az MRI vizsgálat az atommag (nukleus)-mágneses rezonancián alapszik, ezért pontosabb megnevezése angolul így alakul: Nuclear Magnetic Resonance Imaging. A NUCLEAR szót azonban, tévesen, az ionizáló sugárzáshoz kötik az emberek, így, a félreértések elkerülése végett, az “N” elmaradt a mozaikszóról.

Magyarországon az “I”, mint IMAGING (képalkotás) betű nélkül is mindenki egyértelműen tudja, mit jelöl a két betű: MR

3. MR vagy nem MeReM? – kontraindikációk, kérdőjelek, tévhitek

A mágneses rezonancia képalkotás, vagyis az MRI vizsgálat a többi képalkotó eljárással összehasonlítva kiemelkedően jobban teljesít. A több, mint 40 éve alkalmazott diagnosztikai eszköznek ismert mellékhatása nincsen, ezért gyermekeken és felnőtteken egyaránt alkalmazható.

A hatékonyság mégis megkövetel pár kontraindikációt (ellenjavallatot):

  • A testbe épített fém, illetve mágnesezhető implantátumok, protézisek
  • Laparoszkópos műtét során alkalmazott klipek
  • Szívritmusszabályozók (pacemaker)
  • Agyi- vagy aneurysma (érkiboltosulás) klipek
  • Fémszilánk, sörét, lövedék
  • Vesebetegség esetén kontrasztanyag nem adható; illetve máj- és vesebetegség esetén egyeztessünk az orvossal
  • Ferromagnetikus adagolók (cytostaticum, inzulin)
  • A maximum testsúly általában 110-130 kg körül; a maximum hasmagasság pedig 30 cm körül alakul, de ez függ a vizsgálatot végző géptől. Vannak ugyanis nagyobb MRI készülékek is

A kérdéses esetek:

  • Klausztrofóbia (kóros bezártságérzet) fennállásakor, ha a diagnosztikához elegendő, van lehetőség nyitott MRI gépbe feküdni. Ha azonban a diagnosztika megköveteli a nagyobb erősségű zárt MRI készüléket, akkor nyugtatóval, illetve tükör biztosításával megpróbálhatjuk oldani a szorongást.
  • Akaratlan mozgásokat végzők legfeljebb nyugtatóval vehetnek részt az MRI vizsgálaton.
  • Nemesfém ékszerek (arany, ezüst), elvileg maradhatnak, viszont a pontosabb, tisztább kép érdekében, vegyük le őket.
  • Fogászati fémanyagok (foghíd, fogszabályozó, amalgán tömés, fogpótlás stb.) elvileg NEM okoznak problémát.
    • A ma alkalmazott fogászati implantátumok MRI-kompatibilisek.
    • Bizonytalanság esetén (ritkán alkalmazott mágnese rögzítés, illeve 2000 előtti fém egységek) kérjük ki fogorvosunktól az alkalmazott anyagra vonatkozó véleményt, igazolást!
    • A kép torzulásának elkerülése végett, ha kivehető a fogszabályzó, vegyük ki.
  • Művégtag, műszem, beépített hallókészülék szintén nem okoz problémát, de mindenképp jelezzük meglétüket a kezelőorvosnak, aki a vizsgálatot kiírta!
  • Kisebb volumenű ortopédiai segédanyagokkal (csatok, drótok, szegek) végrehajtható a vizsgálat.
  • Terhesség esetén a 13. hétig végeznek csak MRI vizsgálatot, de akkor is csupán natív MRI-t orvosi javaslat alapján.
  • Szív műbillentyű és stent esetén legfeljebb akkor végezhető MRI vizsgálat, ha MRI-kompatibilisek ezek az implantátumok.
  • A spirál is maradhat.
  • Összességében: a fentebb írt anyagok nem jelentenek akadályt az MRI vizsgálat elvégzésében, bármely fém anyag torzíthatja az MRI kép minőségét.

4. Előkészületek, az MRI vizsgálatról, és “levezetés”

Bár egyre rutinszerűbbé válik az MRI vizsgálatok elvégzése, ez is igényel előkészületeket a páciens részéről.

Ezek pedig:

  • Hölgy páciensek arcfesték (smink) nélkül érkezzenek, hiszen több smink is tartalmazhat fémet.
  • A legjobb minőség elérése érdekében hidratált állapotban érkezzünk a vizsgálatra, vagyis igyunk előtte bőven.
  • Ferromágneses anyag (olyan anyag, amely állandó elektromos energia közlése nélkül is képes a környezetében állandó mágneses teret létrehozni) NEM lehet a vizsgálóban.
  • Gyógyszerszedési és étkezési megkötések nincsenek, viszont kontrasztanyagos MRI vizsgálat előtt 4-5 órával NE fogyasszon ételt, illetve szükséges egy egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós laboreredmény is (eGFR).
  • Gyógyszerallergiát jelezni kell a kezelőorvosnak, de a vizsgálatot végző személyzetnek is.
  • Bankkártya, mobiltelefon, fémpénz, bicska, kulcs, egyéb fém, illetve mágnesezhető tárgy, elektromos eszköz NE legyen a zsebünkben MRI vizsgálat idején.
  • Bizonyosodjunk meg róla, hogy se fémcsat, se nyaklánc, se óra, se fémöv ne maradjon rajtunk.

Magáról az MRI vizsgálatról:

  • Az előkészületek, a kérdőív kitöltése, kikérdezés, illetve szükség esetén a kontrasztanyag beadása után a pácienst bevezetik a vizsgálóba;
  • Megkérik, hogy feküdjön a vizsgálóasztalra;
  • A vizsgálandó rész köré helyezik a tekercseket;
  • A beteg kérhet fejhallgatót vagy füldugót a gépezet hangjának tompítására;
  • Az instrukciókat is vagy fülhallgatón vagy hangszórón keresztül követheti;
  • Ezután betolják a gépbe;
  • Az MRI vizsgálat körülbelül 20-30 perces szokott lenni, de ez a vizsgált testtájak számától függ;
  • A vizsgálat során folyamatosan tarthatja a kapcsolatot a külső személyzettel, hiszen a beépített mikrofon segítségével probléma esetén hívhatja a személyzetet;
  • Az MRI vizsgálat során az MRI vizsgálatról instrukciókat fog kapni a légzéssel kapcsolatban. Változó időtartamig vissza kell majd tartani a lélegzetet (16-35 másodperc). Amennyiben ezt nem bírja  a páciens, lehetőleg kisebb lélegzetvétellel biztosítsa a szükséges, minimális levegőmennyiséget!
  • Vizsgálat közben nem szabad mozogni a kép minőségének biztosítása érdekében
  • Funkcionális MRI vizsgálat esetén kérhetik a pácienst, hogy beszéljen vagy szorítsa ökölbe tenyerét az agyi funkciók pontosabb elemzéséért.

Az MRI vizsgálat után

  • A vizsgálat után semmilyen mellék-, illetve utóhatással nem kell számolnunk.
  • Abban az esetben, ha Buscopan injekciót kapunk (diagnosztikai vizsgálatok esetén a simaizomgörcs oldására adják), lehetőleg kerüljük a vezetést.
  • Nem szükséges kísérővel érkezni a kontrasztos MRI vizsgálatra, hiszen se altatásban, se bódításban nem szükséges részesülnie a páciensnek.

5. A kontrasztanyagról

A kontrasztanyag funkciója a jobb láthatóság biztosítása. Ezt úgy hozzák létre, hogy környezetükben megváltoztatják a mágnesességet, így a vízmolekulák hidrogénatomjainak jelintenzitását. A létrejövő jelintenzitásbeli különbség fokozásával növekszik – diagnosztikai szempontból – a láthatóság.

Ferromagnetikus tulajdonságúak (olyan anyag, amely a külső mágneses tér hatására a külső tér irányába mágneseződnek).

Típusai:

  • T1 (Gadolínium [Gd])
  • T2 (az ép szövetekben halmozódnak fel, így az elváltozások negatív kontrasztként jelennek meg)
  • Szervspecifikus kontrasztanyagok (Fe, Mn, Gd)

6. MRI vizsgálat specialitások

  • A Funkcionális MRI (fMRI) vizsgálatról
    • Az agyi anyagcserefolyamatok jellemzésére alkalmazzák
    • Alapja a hemoglobin eltérő mágneses tulajdonsága oxigénhez kötődve, illetve oxigén nélkül
    • Agytumorok, illetve egyes epilepsziák műtétjének megtervezéséhez elengedhetetlen
  • Mágneses rezonancia spektroszkópia
    • Molekuláris szintű analízisre alkalmazzák
    • A vizsgált szervre tekercseket helyeznek, így követhetővé válnak a benne lezajló anyagcsere-folyamatok
    • Agytumorok esetén segít megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú tumorokat
    • Esszenciális az anyagcserebetegségek, degeneratív betegségek, gyulladások, stroke diagnosztizálására
  • A nyitott MRI vizsgálatról
    • Kisebb mágneses térerősséget alkalmazó berendezés
    • Struktúrája eltér a hagyományos, alagút MRI berendezésektől, ezért klausztrofóbiások, gyermekek, szorongók számára is alkalmas
    • Azon páciensek számára is nagy segítség lehet, akiknek implantátum van a szervezetében. A kisebb mágneses térerősség következtében ezek elmozdulása vagy képtorzító hatása minimalizálódik
    • Ízületek és a gerinc vizsgálatakor alkalmazzák elsősorban ezt az MRI vizsgálati módot

7. Mikor van szükség MRI vizsgálatra?

  • Agyi és más lágyszövetekben kialakuló tumorok diagnosztizálására
  • Koponyaűr és gerincvelő degeneratív elváltozásainak kimutatására
  • Térd keresztszalagjainak vizsgálatára
  • Csigolyatestek szerkezetének, a porckorongok állapotának elemzésére
  • Szív és erek vizsgálatára
  • Belső szervek vizsgálatára (vese, máj, lép, hasnyálmirigy,..)
  • Ízületek állapotának elemzésére alkalmazzák elsősorban az MRI vizsgálatokat.

A betegség sosem jön jókor, a gyógyulás viszont mindig. Ennek feltétele az alapos diagnosztika. Vegyünk részt az éves általános szűrésen, s ne ijedjünk meg akkor sem, ha MRI vizsgálatra kerül sor! A diagnosztika életet menthet!

A cikk szerzője a CENTRO-MEDICAL Egészségügyi Központ

A fotó a szerző saját illusztrációja.

♥♥♥

Ha úgy gondolod, hogy ez a cikk értékes az egészséged és a vitalitásod szempontjából, segítsd azt terjeszteni, megosztva másokkal. Kattints a közösségi média gombokra!

Fontos számomra a véleményed, ezért bátran írj hozzászólást!

mariann-square

Dr. Németh Mariann
Életmód-navigátor,
funkcionális táplálkozási mentor, coach

Csatlakozz hozzám a Facebook-on, az Instagram-on, a Pinterest-en a YouTube-on is!

Nézd meg, milyen programokkal tudok segíteni!

0 Shares

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.