Milyen nő lett belőled?

Az vagy, aki lenni akartál? Milyennek látod magad és mit gondolsz, milyennek látnak a hozzád legközelebb állók? Hallottam egy aranyos történetet. Egy 40. szülinapi bulin történt, ahol a pezsgős koccintás előtt a férj feltette a kérdést az ünnepeltnek: „Milyen nő lett belőled?” Aztán ő maga meg is válaszolta, ahogy ő látja. Elmondta, hogy a felesége 40 éves korára a legcsodálatosabb asszony, a legjobb anya, a legszexisebb nő lett. A mázlista!

Úgy vélem, ezeket a szavakat szeretné hallani minden 40 éves nő, hiszen talán ez az a születésnap, amit a legtöbbünk igazi mumusnak tart. Fiatalon úgy érezzük, hogy a negyvenesek már öregek és onnan már csak a hervadás vár ránk. Persze ez nem igaz. Aki már túljutott rajta, jól tudja, hogy sok szempontból felszabadító érzés negyvenesnek lenni.

De most nem erről akarok írni, hanem arról kérdezlek, vajon feltetted-e már valaha magadnak ezt a kérdést?

Vajon babázgató kislányként, vihogó kamaszként vagy piruló menyasszonyként gondoltál-e arra, hogy életed delére milyen nő leszel? Mit vártál az élettől? Elképzelted, milyen lesz nap, nap után dolgozni, gyereket nevelni, összecsiszolódni egy férjjel? Tudtad, hogy mindez milyen hatással lesz rád?

Milyen nő lett belőled?

Elégedett vagy azzal, akivé váltál? Ha igen, vajon a lelked legmélyén is? Mit őriznek meg belőled a gyermekeid? Milyennek lát a férjed? Vajon a legcsodálatosabb asszony, a legjobb anya, a legszexisebb nő vagy a számára? Akár csak négyszemközt is?

Nem biztos, hogy így van. Lehet, hogy te sem vagy kibékülve önmagaddal. Lehet, hogy állandó lelkifurdalásod van valami csak általad képzelt anyai mulasztásért. Lehet, hogy egy fájó házasságban gyötrődsz.

Mi, nők, szerintem ahhoz értünk a legjobban, hogy elégedetlenek legyünk magunkkal. És persze csodálkozunk, hogy miért nem kapunk elég elismerést. Csak titkon vágyakozunk a legcsodálatosabb asszony, a legjobb anya és a legszexisebb nő címre.

Milyen nő lett belőled?

Ma, ezen a kissé már leértékelt nőnapon ne ostorozd magad! Nézz egy kicsit a szívedbe és keresd meg a kérdésre a saját válaszod! Talán nem tetszik majd. Nem baj. Keress tovább: vajon mit tehetsz azért, hogy jobban hasonlíts arra, aki lenni szerettél volna?

Nem az a megoldás, hogy nem szereted magad. Javítsd meg az önmagadhoz fűződő kapcsolatot, másképp nem kerülhetsz harmóniába. Felejtsd el, hogy miben nem vagy elég jó! Ne ítélkezz önmagad fölött! Persze, mint mindannyiunknak, neked is vannak hiányosságaid, de ezeket fejlődési lehetőségeknek tekintsd inkább.

Nagyon fontos, hogy jól érezd magad a bőrödben! Hogyan lehet ezt az érzést a lehető legtöbbször átélni? Erre két mód van:

1. ha tudod, és felismered mi az, ami erőt és értéket ad neked, és a mindennapjaid során ezt keresed, ennek a megélésére törekszel, és
2. ha tudod, és felismered mi az, ami gyengít és a mindennapjaid során ezt a lehető legjobban elkerülöd.

Ez vonatkozik kapcsolatokra, munkára, ételre, italra, szórakozásra és az élet minden mozzanatára. Minden hatással van rád. Legyél tudatában annak, hogy téged miként érintenek a különböző dolgok és eszerint gondoskodj magadról.

Nem vagy önző, ha szereted magad. Nem vagy önző, ha az általad választott életet akarod élni. Nem vagy önző, ha azt teszed, ami a legjobb számodra.

Milyen nő lett belőled?

Állj meg, és nézz magadba. Ha nem tetszik, amit látsz, fogadd el. Aztán döntsd el, hogy min változtatsz! Tudatosság kell ahhoz, hogy fejlődhess. Kemény munka van minden jó kapcsolatban, az önmagadhoz fűződőben is.

Gyürkőzz hát neki! Mikor, ha nem ma?!

Fotó: 1. Canva, 2. Anna Sullivan