Hányszor fogyókúráztál már? És hányszor csalódtál utána? Miért nem tudod megőrizni a kínkeservesen leadott kilókkal megszerzett alakodat? Mit tehetsz azért, hogy soha többé ne kelljen fogyókúráznod?
Nem sok olyan nő lehet, aki életében még egyszer sem fogyókúrázott. Lehet, hogy te is azok közé tartozol, akik időről időre nagy elhatározást teszel, hogy na, most aztán lesz, ami lesz, igenis megszabadulsz az 5-10-15-20… kg fölöslegedtől.
Alapvetően két dolog vezet idáig. Vagy az, hogy valamilyen egészségi probléma megijesztett, vagy az, hogy már annyira utálsz tükörbe nézni, hogy kénytelen vagy komolyan elkötelezni magad a megoldás mellett.
Körülnézel hát, mit is kellene tenned. Valójában szinte ez a dolog legkönnyebb része, mert rengeteg információ, ezernyi módszer, szer, támogató közül választhatsz. Tálcán kínálják a csalhatatlan megoldásokat, a csodás sikertörténetektől még elszántabb leszel.
Választasz egy módszert, ÉS VÉGIGCSINÁLOD! Igen. Elvégre nem vagy te akaratgyenge lúzer, aki feladná élete egyik legvágyottabb álmát. Mármint azt, hogy egészségesen, csinosan és felszabadultan vonulj végig a strandon. Újra. Legalábbis a húszas éveid közepe, vagy a szüléseid óta először.
Igenis megcsináltad! Leküzdötted az ördögöt, aki a fogyókúra alatt végig a füledbe sutyorogta a kérdést: enni vagy nem enni? Hetekig, de lehet, hogy hónapokig azzal keltél és azzal feküdtél, hogy számolgattad a kalóriákat, latolgattad az adagokat, etted és ittad a fura szagú izéket, amikre elköltötted az összes dugipénzedet, még az új táskádra valót is.
Nem baj, megérte. Minden egyes perce. Csak állsz a mérlegen könnyes szemmel, és tudod, hogy tiéd a világ. Ha erre képes voltál, akkor bármire. Büszkén gyűjtöd be az elismeréseket, valahogy összekaparod az új ruhatárra valót – persze nincs mese, ezek után ez jár is neked.
És vonulsz. A strandon végre a hajad lobog a szélben, nem pedig a lepel, amiben eddig rejtegetted magad. Úgy érzed, minden férfiszem elismerően villan rád, és újra érzed a hódítás örömét, a flört izgalmát.
Tökéletes az élet.
Még mindig.
Most már nem annyira.
Egyre kevésbé.
Aztán eljön a nap, amikor a tükör előtt állva felsikoltasz: Úristen, mi történt velem?! Hiszen kövérebb vagyok, mint azelőtt!!!!!
Összeomlasz. Sajnálod magad. Utálod magad. Nem hiszel többé abban, hogy bármire képes lennél. Közömbösen újra előveszed a lepleket.
Egy óvatlan pillanatban azonban bekukkant egy régi ismerős: Reményke rád kacsint a tükörből, és elhiteti veled, hogy nem kell feladnod. Hiszen rengeteg fogyókúra várja, hogy ismét próbára tehesd magad.
Választasz tehát egy módszert….. Tudod, a folytatást, ugye?
És ez így ismétlődik újra és újra, annyi különbséggel, hogy minden következő fogyókúra előtt gyorsabban és „hatékonyabban” hízol vissza.
Miért van ez? Törvényszerű, hogy így legyen? Sajnos az a tapasztalatom, hogy igen. És miért? Vegyük sorra:
Átmeneti eredmények
A fogyókúrák többnyire ideig-óráig tartanak. Néhány hétig, hónapig arról szólnak, hogy egészen mást és másképp (más összetételben és/vagy más időpontban) kell fogyasztanod ez alatt az idő alatt, mint amit megszoktál, vagy amit szeretsz.
Képes is vagy erre meghatározott ideig, de kizárt, hogy bármelyik fogyókúrát életed végéig tudnád csinálni. Nem is erre valók. Amint eléred a vágyott súlyt, visszatérsz hát a megszokott kerékvágásba, és újra létrehozod azt a problémát, amit korábban.
Ha ugyanis valamilyen étrend és életmód mellett felszedtél néhány – vagy sok – pluszkilót, akkor egy másfajta, átmenti étrendről és életmódról való visszatérés után ugyanazt az „eredményt” fogod elérni, mint korábban.
Hiányállapot
A fogyókúrák gyakran egyoldalúak, kalóriamegvonáson alapulnak és kizárnak olyan alapvető tápanyagokat, amelyek híján a szervezet hosszú távon működésképtelen. Amikor a fogyókúrás koplalás alatt megkívánsz valamit és engedsz a csábításnak, nem biztos, hogy az akaratgyengeséged az oka. A szervezetednek szüksége van megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokra, és követeli a jussát. Amikor koplalsz, kénytelen lelassítani az anyagcseréd, hogy tartalék üzemmódban működhessen. Mert ugye ekkor is fenn kell tartania az összes élettevékenységedet.
A fogyókúrák utáni gyorsabb visszahízásnak az az oka, hogy a szervezet résen van: az újra bőségesen rendelkezésre álló ételekből kinyert tápanyagokból őrült raktározásba kezd.
A fogyókúrák utáni, többnyire szénhidrátokban való tobzódásnak az lesz az eredménye, hogy a lebontásuk után keletkező, a szervezet működéséhez éppen nem szükséges többletcukrot a zsírszövetekbe deponálja.
Nehogy azt hidd, hogy a zsírból lesz a zsír. Ez egy óriási tévhit. A zsírként elfogyasztott kalóriák csupán 3 %-a hasznosul zsírként a szervezetben, ellenben a szénhidrátként elfogyasztottakénak nagyjából a negyede.
Elsősorban a gabona-, kenyér- és tésztafélék, a sok krumpli, a finomított- és acelluláris szénhidrátok*, valamint a túl sok gyümölcs az, ami a zsírlerakódásokért felelős. Ezek az élelmiszerek túl gyorsan emelik a vércukorszintet: a sejtek nem tudják felvenni a belőlük felszívódó teljes cukormennyiséget, amit viszont nem használnak el, a zsírszövetben raktározódik.
*Acelluláris szénhidrát minden finomított szénhidrát, vagyis minden, amit lisztté őröltek, vagy oldott formában tartalmazza a cukrot. Például a gyümölcslevek tipikusan ilyenek, amikről pedig mindig azt hallod, hogy mennyire egészségesek. Hát, az egészséges cukoranyagcsere szempontjából egyáltalán nem azok. Horribile dictu – még kimondani is szörnyű, de úgynevezett „egészséges” fogyókúrák is vannak, amik gyümölcs- és zöldséglé fogyasztáson alapulnak! Ezektől azért tudsz lefogyni, mert kalóriamegvonás is történik közben, vagyis nem eszel annyit, amennyit korábban ettél. Örülsz, hogy fogysz, közben pedig szépen megágyazol az inzulinrezisztenciának.
Anyagcsere-károsodások
Az ismétlődő fogyókúrák, az állandóan változó étrendek, a szélsőséges táplálékmegvonás és a túlzásba vitt étkezés szakaszos ismétlődése nagyon nagy terhet ró az anyagcserére.
Az anyagcsere, vagy metabolizmus a szervezetedben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti. Az ételeid az emésztés során úgy alakulnak át, hogy a bennük lévő tápanyagok: a fehérjék, szénhidrátok és zsírok felszívódnak és átalakulnak. A fehérjékből például izmok és kötőszövetek épülnek fel. Ez egy építő folyamat. Lebontó a folyamat pedig akkor, amikor a táplálékot alkotó molekulák vagy a tárolt tartalékok lebomlanak, miközben energia termelődik.
Az építő és a lebontó folyamatnak egyensúlyban kell lennie. A szervezet folyamatosan törekszik az egyensúlyra, és ha állandóan szélsőséges ingerek érik, mint amilyen például a koplalás, akkor egy idő után különböző funkciózavarok lépnek fel a szervezetben. Először csak kisebb kisiklások, gyulladások, később komolyabb betegségek is.
A több fogyókúrás periódus után megfáradt, összezavarodott szervezet anyagcsere folyamatai nem működnek megfelelően. Egyre nehezebb lesz a soron következő fogyókúrával leadni a pluszkilókat. Nem akarlak ijesztgetni, de minden fogyókúrával újra és újra, ráadásul egyre jobban kicsinálod a szervezeted!
Pszichés terhek
Minden fogyókúra tortúra a lelkednek is. Közben nem csak fizikailag sanyargatod magad, hanem folyamatosan kimeríted az akaraterődet is.
A lemondások, a nemet mondás, a megszokott ízek és illatok csábítása, az ideiglenesen bevezetett új étkezési szokások fenntartása, az eredmények latolgatása, a méredzkedések, csalódások, önostorozások nagyon megnehezítik az életed. A harmóniára törekvésbe egyik sem fér bele. És te mégis ezt csinálod évről évre. Így nem érhetsz el tartós sikert!
Eleve az, hogy elégedetlen vagy a külsőddel, naponta frusztrációt okoz. Ha nem szereted magad úgy, ahogy vagy, ugyan, ki mástól várhatnád ezt el? Teljesen mindegy, hogy hány kiló felesleg van rajtad, és hol domborodnak a zsírpárnáid, te több vagy a fizikai valódnál.
Ez nem csak hóbortos spiri duma. Az agyad, ahonnan az örökös elégedetlenkedő susmust és megrovást kapod, persze, ugyanolyan fontos, mint a fizikai valód. De ugyanennyit számít a lelked is! Sőt. Szerintem a lelked az igazi lényeged, és az kövéren és soványan is ugyanolyan csodálatos.
Már, ha hagyod neki, hogy az legyen. Ha nem gyötröd halálra ha nem felejtkezel meg róla és megadod neki is azt, amit megérdemel.
Igen, add meg magadnak, amit megérdemelsz! Amit pedig megérdemelsz, azt nem kell kiérdemelned! Vagyis, nem kell folyamatosan extra terheléssel nyomasztani magad, és nem kell 90-60-90-es paraméterekkel rendelkező bombázónak lenned ahhoz, hogy igazából törődj magaddal, hogy elfogadd és szeresd magad. És hogy mások is szeressenek. Úgy, ahogy vagy.
Soha többé fogyókúra!
Itt és most fogadd meg, hogy nem esel többé a fogyókúrák csapdájába! Szeresd a mostani, akár túlsúlyos testedet is annyira, hogy elhatározd, ezentúl a lehető legjobbat adod neki.
Hogyan?
- Tanuld meg azokat az alapokat, amiket feltétlenül tudnod kell ahhoz, hogy eligazodj az ellentmondásos táplálkozási és életmód tanácsok között.
- Ismerd meg magad annyira, hogy tudd, mi az, ami jót tesz neked, mi az, amitől jól érzed magad, mitől kerülsz kirobbanó formába.
- Vedd észre, hogy mitől vagy fáradt, enervált és kedvetlen. Most még mindentől, de ez gyorsan megváltozik, ha az okokat kiiktatod az életedből.
- Mindezek alapján állítsd össze a saját egyéni szükségleteid szerinti étkezéseidet anélkül, hogy gurufüggőségbe, vagy az élelmiszeripar csapdájába kerülnél.
- Legyél türelmes, amíg szegény megkínzott tested (és lelked) magához tér, és a valódi törődésedet meghálálva eléri a számodra ideális testsúlyt, amit aztán tartani is fog életed végéig.
- A fogyás, a kirobbanó energia, a kiváló szellemi teljesítmény és a lelki harmónia elérése nem lehetetlen. Köteleződj el amellett, hogy a jövőben valódi, természetes, egyszerű, eredményes és végleges megoldásokkal valósítod meg mindezt.
Lehetetlennek és sziszifuszi erőfeszítésnek érzed? Hidd el, nem az. Legalábbis nem nehezebb, mint egy fogyókúra. Ellenben végleges.
Nem tudod, hogyan kezdj neki? Nézd meg ezt:
Táplálkozás-navigátor könyvcsomag