Napi étkezés és húsfogyasztás

Egyre nagyobb teret hódít a vegán és vegetáriánus étkezés. Legtöbben az állatokkal való bánásmód etikai kérdéseinek mérlegelése után, illetve környezetvédelmi okokból térnek át a húsmentes táplálkozásra. Jóval kevesebben vannak, akik a saját egyéni szervezetük igényei szerint döntenek a húsnak a napi étkezés során betöltött szerepéről.

Én másfél évig vegán, majd három évig vegetáriánus voltam. Ezt követően tértem át arra a táplálkozási módra, amely tartalmaz némi húst. A bejegyzés alapján talán te is árnyaltabban viszonyulsz a húsfogyasztás témájához annál, mint hogy egyértelműen ellene, vagy mellette tennéd le a voksodat.

A húsok a legjobb fehérjeforrásaink, a húsfogyasztás körül azonban rengeteg anomália alakult ki. Vegyük először az örök vitát, hogy az ember emésztőrendszere és fogazata alapján húsfogyasztásra alkalmas-e vagy sem?

Az egyik klasszikus érv a húsfogyasztás ellen, hogy az ember emésztőrendszere nagyon hosszú, amely inkább a növényevőkkel, mint a ragadozókkal tesz bennünket hasonlatossá. Nincsenek továbbá karmaink, éles fogazatunk, a nyálunk sem savas, mint a ragadozóké és a gyomrunk sósav koncentrációja sem akkora, mint azoké.

A húsfogyasztás helye a napi étkezésben

Évmilliókig úgy voltunk az állatvilág része, hogy kőeszközöket használva ugyan, de állandó félelemben éltünk nem csak a nagytestű állatoktól, hanem a falkában vadászó ragadozóktól is. Az étrendünk jelentős részét a gyűjtögetéssel szerzett növények, a kisebb állatok és a rovarok jelentették. A kőeszközök leginkább a csontok feltörésére szolgáltak, így jutottunk az értékes velőhöz.

Az ember csupán nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt kezdett el rendszeresen vadászni a nagyvadakra, addig jórészt az erősebb húsevők által meghagyott tetemek jutottak nekünk. (Brrr!!!) Egészen addig, amíg a tűz használata mindennapossá nem vált, vagyis körülbelül 300 ezer évvel ezelőttig, az ember természetes formájukban fogyasztotta az élelmiszereket.

A tűzzel viszont a főzés is megjelent. A főzés megölte az étel kórokozóit, a főzött, sütött növényeket, húsokat könnyebb volt megrágni és megemészteni. A tudósok ma már úgy vélik, hogy közvetlen az összefüggés a főzés megjelenése és a bélcsatorna megrövidülése, valamint az emberi agy megnövekedése között.

A főzés lehetővé tette, hogy az ember többféle élelmiszert fogyasszon, kisebb fogakkal is boldoguljon, és kevesebb időt töltsön az evéssel. A növényevők rengeteg időt töltenek a nyers élelem elrágásával és megemésztésével, az ember viszont könnyen elboldogul a főtt ételek elfogyasztásával.

Azt mondhatjuk tehát, hogy az ember igenis evett húst (többnyire, hm, hát igen, dögöket), velőt (zsírforrás), magas fehérjetartalmú bogarakat. Azok a növényi eredetű élelmiszerek, amelyek tartalmaznak fehérjét (például a hüvelyesek, amelyek a vegánok és vegetáriánusok alapvető élelmiszerei), csupán a főzés megjelenése után válhattak az étrendünk részévé, hiszen nyersen ezek emészthetetlenek számunkra.

életmód navigátor tippek

SZERETNÉD MEGTALÁLNI A TESTED SZÁMÁRA AZ IDEÁLIS ÉTELEKET ÖNSANYARGATÁS NÉLKÜL?

Összeállítottam egy INGYENES ÚTMUTATÓT, amelynek segítségével te is a legjobb formába hozhatod a tested!


+ Adok hozzá RECEPTEKET IS KÉPEKKEL, hogy ne kelljen hosszú hónapokig kísérletezned!

Az emberi emésztőrendszer és fogazat, a gyomorsav és nyál összetétele jól elboldogul a vegyes étkezéssel, leginkább mindenevőkként jellemezhetjük magunkat. Fontos azonban figyelembe venni, hogy olyan nagymértékű (szín)húsevés, mint amilyen a napjainkra jellemző, valóban nem szerencsés a szervezetünk számára.

Hús, mint alapvető fehérjeforrás

Az általunk elfogyasztott élelmiszerek makro- és mikrotápanyag-tartalma határozza meg azok biológiai értékét, vagyis azt, hogy mennyiben képesek testünk felépítését, szervezetünk működését biztosítani.

A fehérje makrotápanyag, amely aminosavak hosszú láncaiból áll. A fehérjék nélkülözhetetlen sejtépítő anyagok. Minden, a szervezetünk sejtjeiben lejátszódó folyamatban részt vesznek.

Az élő szervezetekben 22 fehérjeépítő aminosav található, melyből a 9 esszenciális, csak az állati eredetű élelmiszerekben található meg. A növényi eredetű fehérjék nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, ezért nem teljes értékű fehérjék.

A vegánok és vegetáriánusok körében nem ismeretlen a fehérje komplettálás, amikor is úgy kombinálják a gabonákat, magvakat, dióféléket, hüvelyeseket, hogy az aminosav összetételükben kiegészítsék egymást. Például egy étkezésen belül egyszerre fogyasztanak hüvelyeseket rizzsel. Bár manapság már azt mondják, hogy a komplettálásnak semmi értelme.

A vegánoknak, vegetáriánusoknak figyelmet kell fordítaniuk a B12 vitamin bevitelre. A B12 vitaminhoz csak állati eredetű élelmiszerekből jut a szervezetünk. Ezen a fehérje komplettálás sem segít, akik nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszert, azoknak gondoskodni kell a B12 vitamin pótlásáról.

Fehérjehiány esetén a szervezetben felborul a nitrogénegyensúly, a máj, vese, belek működése romlik, gyengül az immunműködés, gyermekeknél lassítja a növekedést, károsítja az agyat és az agyműködést.

Túlzott fehérjebevitelnél fehérjemérgezés léphet fel, a fehérjét erjesztő bélbaktériumok túl sok mérget termelnek.

A legjobb fehérjeforrások a kérődző, legeltetett állatok húsa, a belsőségek, halak, tengeri herkentyűk, a tojás, továbbá a kollagén típusú fehérjék: a porcogó, bőrke, disznósajt is. A növényi fehérjék, vagyis a hüvelyesek, diófélék, magvak, gabonák fehérjéi hiányos aminosav tartalmúak, és az emésztésnek ellenálló lektineket, fitátokat tartalmaznak.

Napi étkezés a vegánoknál, vegetáriánusoknál

A vegánok és a vegetáriánusok esküsznek arra, hogy jobban érzik magukat, mint amikor még húst fogyasztottak. Itt megjegyzem: ebből is látszik, hogy nagyon ritka a valóban ösztönösen vegetáriánus ember, aki gyermekkora óta következetesen elutasítja a húst. Én eddig mindössze két fiatal nővel találkoztam eddig, aki születése óta egyáltalán nem evett húst, közülük is az egyik időnként fogyaszt halat.

Az viszont igaz, hogy a szénhidrát anyagcsere típussal rendelkező, “A” vércsoportú nők, amilyen én is vagyok, ha elhatározzák, kiválóan elboldogulnak húsmentes étrenden

Szóval lehet, hogy jobban érzi magát valaki egy ilyen életmódváltás után, de figyelembe kell venni, hogy a sikeres életmódváltók általában véve is egészségtudatosabb emberek. Többnyire nem dohányoznak, mérsékelten isznak alkoholt, odafigyelnek a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, kerülik a vegyszerrel kezelt élelmiszereket, rendszeresen sportolnak.

Vannak, akik húsundorra panaszkodnak. Ez általában a gyenge gyomor jele. Ilyenkor az emésztőrendszer állapotának kivizsgálása, a fehérje emésztetlenségből és a rothasztó bélflóra miatt kialakuló problémák (például Chron-betegség, Colitis ulcerosa, ekcéma) kiküszöbölése szükséges.

Én így csinálom

Fél év nyersevő tapasztalat után egy évig vegán, majd három évig vegetáriánus voltam. A nyers növényi étrend alatt állandóan fáztam. A vegán időszakban a tojás hiányzott, viszont a vegetáriánus étrend egyáltalán nem tett próbára. A gond ott volt, hogy folyamatosan híztam: a sok teljes kiőrlésű pékáru, rizs, krumpli és tejtermék megtette a hatását. Persze azt sem sejtettem, hogy a tudtomon kívül a mélyben meghúzódó egészségi problémáimra is ráerősítettem a sok gluténnal, aszalt gyümölccsel, olajos maggal.

Most számomra ideális, ha az átlagos napi étkezésekkel a csontos részeken lévő minimális húst rágcsálom le. Többnyire megelégszem annyi hússal, amennyi egy csirkeháton, kacsaszárny-végen van.  A színhúst nem szeretem, nem is emésztem jól. Ennek ellenére időnként megkívánok egy szép szelet érlelt bélszínt, vagy egy jó birkapörköltet. Na, ezt a késztetést mindig komolyan is veszem. 🙂 A húsfajták közül egyébként inkább a szárnyasok jönnek be, a vadhúsok nem annyira. Imádom viszont a kocsonyát, a csirkelábat, a pacalt. Szeretem még a halakat és a tengeri herkentyűket is, de ezeket fagyasztva inkább kerülöm.

A lányom kicsi kora óta kampányszerűen eszik húst. Hetekig semmit, aztán minden átmenet nélkül szedi a tányérjára a csirkecombot. A kocsonyáért ő is odavan. Persze hogy szénhidrát típusú anyagcserével, “A” vércsoporttal rendelkezik.

A férjem és a fiam a színhúsok nagy barátja, és számukra elképzelhetetlen akár egy nap is hús nélkül. Ők fehérjetípusok, az emésztésük a vasszöggel is elboldogulna.

A húsfogyasztás etikai oldala

A húsfogyasztás ellen szóló másik érv etikai és környezetvédelmi aggályokat vet fel. Szeretjük az állatokat, ezért jóérzésű ember nem eszi meg őket. Az állattartással járó környezetterhelés óriási. Egységnyi területen termelt növényi táplálékkal sokkal több ember lehet jóllakatni, mint amennyi állati eredetű élelmiszert az adott területen elő tudunk állítani.

Ezek a gondolatok aztán erkölcsi fölénnyel is felruházzák a húsmentes táplálkozás híveit. Itt sincs azonban abszolút igazság. Az ember évmilliókig a tápláléklánc közepén volt. Vadásztunk a kisebb állatokra, és rettegtünk a ránk vadászó ragadozóktól. A tűz megjelenésével kezdett megváltozni ez a helyzet. A tűz segítségével testi erőnket kiterjeszthettük, eredményesebben védekezhettünk és vadászhattunk. Szép lassan a tápláléklánc csúcsára kerültünk.

Az igazi probléma nem a húsfogyasztás ténye, hanem az, ahová mára eljutottunk. A nagyüzemi állattartás körülményei között sínylődő állatokat teljesen megfosztottuk természetes igényeiktől, ösztöneiktől. A lehető legnagyobb haszon érdekében minimálisra rövidítjük a levágásukig szükséges életkorukat. Fajtaidegen, hulladék táplálékkal etetjük őket. Gyógyszerekkel helyettesítjük a gondos törődést. A nyomorult, szenvedő állatokat kegyetlen technikákkal fosztjuk meg életüktől.

Bele sem gondolunk, hogy azért az irdatlan mennyiségű húsért, amit feleslegesen elpazarolunk, érző lények az életüket adták. Rövid, szenvedő életüket ugyan, aminek a végén a halál megváltás lehetett, mégis számítania kellene ennek valamit számunkra.

A Dalai Láma azt mondja, hogy a vegetarianizmus kérdése nem fekete vagy fehér. Orvosai tanácsára ő is fogyaszt némi húst. Amennyire lehet, vegetáriánus étrendet követ, de mértéket tart ebben is. Ő úgy gondolja, hogy akár vegetáriánus, akár húsos ételt eszünk, mindig gondolnunk kell azokra, akik meghaltak azért, hogy mi ehessünk. Akármilyen állatról van szó, az élete ugyanolyan fontos volt a számára, mint számunkra a miénk. Hálával kell gondolnunk rá.

A növények termesztéséhez is rengeteg élőlényt kell elpusztítani. A növényvédő szerek rovarok ezreit ölik meg, a talajmunkák, az aratás rengeteg állat élőhelyét dúlja fel. Kevés vegán és vegetáriánus gondolkodik el ezen. Nincs olyan táplálkozás, amely egyetlen állat életét sem követeli.

Ha minden állatra úgy gondolnánk, mint saját magunkra, másképp bánnánk velük. Nem néznénk tétlenül a húsipar borzalmait. Nem csak a saját hasznunk lenne az első akkor, amikor az olcsó húst vásároljuk. Nem csak a csirkemellet ennénk meg, hanem feldolgoznánk az állatot teljes egészében, a “fülétől a farkáig”. Nem pazarolnánk a húst, nem falnánk mértéktelenül és nem dobálnánk a szemétbe a maradékot.

Megoldás a napi étkezésben

A legjobb, amit tehetsz, hogy lehetőség szerint kerülöd a nagyüzemi tartásból kikerült húsokat, halakat. Nem mindig könnyű, és biztos, hogy mindig drágább megoldás ez. Pedig a húsnál a minősége a legfontosabb.

Ezen kívül ügyelni kell arra, hogy ne csak színhúst fogyassz. A színhús gyulladásnövelő hatással van a szervezetre és ösztrogéndominancia esetén sem jó. Törekedj arra, hogy kollagén típusú fehérjéket is fogyassz. A porcogó, bőrke, disznósajt, nyelv, csirkeláb, kocsonya, az étkezési zselatinnal készült ételek ugyanúgy legyenek része a táplálkozásodnak, mint a belsőségek (máj, pacal), halak és a tengeri herkentyűk.

A vegánok, vegetáriánusok, és azok, akik hozzám hasonlóan nem szeretik a színhúst, legalább belsőségeket, kollagén típusú fehérjéket, tojást fogyasszanak. A szénhidrát anyagcsere típusúak inkább szárnyast, halat egyenek. A fehérjetípus több vörös húst vagy vadhúst elbír.

Naponta nagyjából minimum 0,8 gramm fehérjebevitel az optimális testsúly-kilogrammonként. Ez körülbelül 20-50 dkg hús, hal, belsőség vagy tojásbevitellel fedezhető. A legjobb a legeltetett, illetve természetes módon tartott állatok húsának fogyasztása. A csirkénél például az a természetes, ha egész nap kapirgálhat, és nem csak gabonával etetik, hanem rovarokat, gilisztát, csigát is ehet.

Kísérletezz azzal, hogy számodra milyen húsfajták fogyasztása ideális! Mikor jobb az emésztésed, mikor laksz jól?

Mellőzd teljesen a ma oly divatos proteintermékeket! A porok, szeletek, krémek, shake-ek, pudingok és egyebek termék összetevői között rengeteg allergén és testidegen adalékanyag található, amik nagy kárt okoznak a szervezetedben.

Ha érdekel, többet is olvashatsz a témáról a “Táplálkozás-navigátor: Irányzatmentes útmutató az egészséghez” című könyvemben.

Az emberiség történetéről érdekfeszítő olvasmány Yuval Noah Harai: Sapiens című könyve

♥♥♥

Ha úgy véled, ez a cikk értékes az egészséged és vitalitásod szempontjából, segítsd azt terjeszteni  más nőkkel való megosztásával. Ezt a szociális média gombok segítségével megteheted.

Örülök, ha elmondod véleményed, hozzászólást hagysz.

Szeretettel:

Mariann

Fotó: Lily Banse/Unsplash

 

113 Shares

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük