Diéta-kritika: 2017 Legjobb diétái – Mi lehet a baj velük? – 1. rész

A Diéta & Fitnesz 2017.decemberi számában egy angol orvosi portál ajánlásai alapján sorra veszi az év legjobbnak tartott diétáit. A listát internetes keresések és a diétázók visszajelzései alapján állították össze. Vajon milyen étrendek tetszettek leginkább, és irányzatmentes szempontból ezek hogyan értékelhetők?

1. Atkins-diéta

A diéta lényege a szénhidrátbevitel csökkentése. Ennek eredményeképpen a szervezet átáll a zsírégetésre, vagyis a működéshez szükséges energiát a zsírok égetéséből nyeri. A diéta négy szakaszból áll, a bevezető szakasz után a folyamatos súlyvesztés, majd az előkészítő súlymegtartás történik, negyedik szakaszként végül az élethosszig tartó súlymegtartás.

Miért okozhat gondot?

Bevallom, számomra értékelhetetlen az előkészítő és az élethosszig tartó súlymegtartás különválasztása. Jóllehet ez csak „technikai” kérdés, szerintem a diéta szó önmagában is csak egy átmeneti időszakban követett étkezést jelent. A diéta nem élethosszig tart, mindig csak hosszabb-rövidebb ideig, mely idő alatt betartandók a diétára jellemző speciális szabályok. Élethosszon át nem diétázni szoktunk, hanem étkezni, táplálkozni.

Ennyi kekeckedés után ami irányzatmentes szempontból igazából lényegesebb az az, hogy a szénhidrátbevitel csökkentése magával vonja a másik két táplálék-típus, a fehérjék és zsírok bevitelének a növekedését. Ez már csak azért is így van, mert jól akarunk lakni. Az Atkins-diéta a fehérjebevitelt növeli. Azok viszont, akiknek a genetikája, anyagcseréje szénhidrátalapon működik, a fehérje domináns Atkins-diétától lehet, hogy átmenetileg fogynak ugyan, hosszú távon mégis rosszul fogják érezni magukat. Sőt. Nem fogják bírni a túl sok húst, fel fogják adni ezt a fajta étkezést és csak a rossz érzés marad, hogy már megint kudarcot vallottak. Pedig dehogy. Egyszerűen csak ez a diéta nem volt nekik való. 

A másik problémát azok érezhetik, akik gyenge gyomorral, kevés gyomorsavval nem tudják rendesen megemészteni a húst. Az elégtelen emésztés következtében rothasztó bélflóra alakul ki, bélfal-irritáció, bélgyulladások lépnek fel.

A túl sok színhús fogyasztása egyébként sem ajánlott. Inkább arra kell törekedni, hogy kollagén típusú fehérjéket (mint például a porcogó, bőrke, zselatin) és belsőségeket is tartalmazzon az étrend. A színhúsok, főleg a vörös húsok túlzott bevitele az ösztrogén túlsúllyal összefüggő nőgyógyászati panaszokat súlyosbítja.

2. Zóna diéta

Lényege, hogy az étrend 40 %-ban szénhidrátokat, 30 %-ban fehérjét és 30 %-ban zsírokat tartalmaz. Napi ötször kell étkezni, a cél itt is az, hogy a szervezet a zsírégető üzemmódban maradjon. A súlycsökkenés azért következik be, mert – a diéta kitalálója szerint – a szervezet gyorsan beáll arra, hogy optimálisan hasznosítsa a bevitt tápanyagokat.

Értékelése

Most komolyan! Ki az, aki az ételekről ránézésre meg tudja állapítani, hogy hány százalékban tartalmazza a szénhidrátot-fehérjét-zsírt? Ha pedig mérni, kalkulálni kell, akkor ez mennyire életszerű? Bevallom, egy ideig kísérleteztem vele, de annak ellenére, hogy én nagyon szeretek méricskélni, elemezni, analizálni, igen-igen macerás volt „zónában maradni”.Ráadásul naponta ötször?! Nagy-nagy tudatosság és odafigyelés kell ennek a diétának a betartásához, ami azt eredményezi, hogy egyáltalán nem életszerű.

3. Ketogén étrend

Ez szintén alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéta, klasszikusan 4:1 arányban állapítja meg az étkezési zsírok és a fehérjék+szénhidrátok arányát a táplálkozás során. Ez azt jelenti, hogy drasztikusan lecsökken nemcsak a kenyér- és tésztafélék, valamint a cukor bevitele, hanem a zöldségeké, gyümölcsöké is. A ketogén diétát az epilepsziás betegek kezelésére fejlesztették ki, de az autista gyerekeknél is sikerrel alkalmazzák. Ennek oka, hogy a kis szénhidrátbevitel miatt a glükóz helyett a ketonok a fő energiahordozók. A vér és az agy magas ketonszintje mellett kevesebb epilepsziás rohamra kerül sor.

Amiért megfontolandó

Nos, vannak olyan anyagcseretípusok, amelyek kifejezetten zsíralapon működnek jól, vagy jobban tolerálják a magas zsírbevitelt, de itt is igaz, hogy egy szénhidráttípus a ketogén diétán nagyon szenved. Persze ezt is kipróbáltam és fogytam is valamennyit, de egy élőhalottnak éreztem magam közben. Valahogy úgy éreztem, hogy csak alapjáraton létezem.

A zöldségfélék, gyümölcsök drasztikus lecsökkentése felveti a vitaminpótlás kérdését. Hosszabb távon a ketogén diéta súlyos hiányállapotokat tud okozni. Ezen kívül, a terápiás céllal alkalmazott ketogén diétában is nagyon oda kell figyelni, ugyanis gyenge csontokat eredményezhet, vesekőképződéshez vezethet és zsíranyagcsere-zavar veszélyét hordozza.

Éppen ezért azt mondom, hogy jobb, ha a saját szakállára senki nem fogja magát ketogén diétára.

4. Vegetáriánus étrend

Egyre inkább elfogadott nálunk is vegetáriánus étrend. Azért 15-20 évvel ezelőtt igencsak sok támadásnak volt kitéve egy vegetáriánus, főleg a saját családja fogadta el nehezen, hogy a vasárnapi rántott hús helyett zöldségeket panírozgatnak.

Az ugye többé-kevésbé köztudott, hogy az ezen az étrenden lévők nem esznek húst. Az ovo-lakto vegetáriánus tojást és tejterméket is fogyaszt, a laktovegetáriánus sem húst, sem tojást, csupán tejtermékeket. Az általam ismert vegetáriánusok közül a legtöbben etikai okokból mellőzik a húst az étrendjükből, igen kevesen vannak azok, akik a saját szervezetük működése, illetve emésztési problémák miatt váltottak a húsmentes táplálkozásra. Vannak ugyanis úgynevezett ösztönös vegetáriánusok, akik kiválóan elboldogulnak húsmentes étrenden. Többnyire a szénhidrát anyagcsere típusú “A” vércsoportú nők közül kerülnek ki.

Ilyen-olyan kutatások rendre bizonyítják, hogy a vegetáriánusok egészségesebbek, kevesebb körükben a túlsúlyos és hosszabb az élettartamuk. Persze mindennek az ellenkezőjére is vannak kutatások.

Mi lehet a gond vele?

Ami viszont tényleg számít, hogy nem véletlenül vannak olyanok, akik egyszerűen nem tudnak vegetáriánusok lenni. Persze, hogy nem, amikor a genetikájuk, anyagcseréjük nem teszi ezt lehetővé. A fehérjetípusok, a magasabb zsírbevitelen működők csak sínylődnek a húsmentes étrenden.

Emellett a vegetáriánus étrendben általában  túlságosan sok a szénhidrát. És általában nem a jó szénhidrát, vagyis a zöldségek, hanem a gabonafélék, tészták. És túl sok a gyümölcs. Az egészségesnek tartott frissen préselt gyümölcslevek, turmixok. Ez igencsak meg tudja viselni a szervezet cukor-anyagcseréjét, és hosszú távon egyáltalán nem tesz jót.

Jellemzően a babfélék bevitele is domináns, ami próbára teszi az emésztőrendszert – és sajnos legtöbbször alul marad a küzdelemben.

A tejtermékek extrém fogyasztása pedig nem a legoptimálisabb módja a fehérjebevitelnek. Ha alaposan megnézzük a kereskedelmi forgalomban kapható tejtermékek minőségét, egyáltalán nem lehetünk nyugodtak. Valóban elhiszed, hogy a színezékkel, ízfokozóval, cukorral fogyaszthatóvá gyártott joghurt bárkinek is jót tesz?

A kutatásokra visszatérve. Nem tudom, hol vannak az ideális súlyú vegetáriánusok, akiket én ismerek, szinte valamennyien túlsúlyosak (a túl sok szénhidrátbevitel miatt – hiszen valamivel jól kell lakni). Akik pedig nem, rengeteget és tudatosan sportolnak. A hosszabb élet pedig elvileg úgy jön össze, hogy tény, a vegetáriánusok egészségtudatosabbak: nem dohányoznak, ha nem is rendszeresen, de azért az átlagnál többet mozognak, kevesebb alkoholt fogyasztanak, rendszeresen szednek táplálék-kiegészítőket és járnak szűrővizsgálatokra.

5. Vegán étrend

Nos, ugye ők azok, akik sem húst, sem tojást, sem tejterméket nem fogyasztanak, csak növényi eredetű étrenden élnek. Általában etikai és környezetvédelmi okokból térnek erre az irányzatra, elutasítják mind az állattenyésztés iparosítását, mind az intenzív gazdálkodási módszereket. Az utóbbi években egyre divatosabb nálunk is ez az étrend, gyönyörű szakácskönyvek jelennek meg, egyre több készterméket vásárolhatnak a vegánok is, hogy számukra is kényelmesebbé váljon az élet.

Amiért necces

A vegán étrendnél még jobban oda kell figyelni arra, hogy minden létfontosságú vitamin, ásványi anyag bekerüljön a szervezetbe. Ez csak tudatosan, odafigyeléssel történhet, hiszen például a létfontosságú B12-vitamint csupán növényi eredetű étrend nem tartalmazza, annak pótlása szükséges.

Nagy problémának tartom itt is azt, hogy ebben az étrendben is túl sok a gabonaféle, babféle, dióféle és gyümölcs. A babfélék, diófélék és magvak az emésztőrendszer számára nagy megterhelést jelentenek. Ha szinte naponta fogyasztjuk ezeket, és ráadásul szakszerűtlenül előkészítve alkotják az egyes fogások alapját, gyorsan kikészíthetjük az emésztőrendszerünket.

Ha valakinek autoimmun betegsége van, például autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, szklerózis multiplex, Crohn-betegség, vitiligo stb.) sokat ront az állapotán az egészségesnek tartott magliszt-süteménnyel, szejtánkolbásszal és egyebekkel.

No és persze a fehérjetípusok nem akaratgyenge lúzerek, ha feladják a húsmentes étkezést. Ők nem is érezhetik magukat jól egy vegán étrenden.

Az etikai okokból húsmentesen étkezők esetleg gondolják végig a Dalai Láma gondolatait a húsmentes táplálkozásról. Szerinte a vegetarianizmus kérdése sem fekete vagy fehér. Orvosai tanácsára ő is fogyaszt némi húst. Amennyire lehet, vegetáriánus étrendet követ, de mértéket tart ebben is. Ő úgy gondolja, hogy akár vegetáriánus, akár húsos ételt eszünk, mindig gondolnunk kell azokra, akik meghaltak azért, hogy mi ehessünk. Akármilyen állatról van szó, az élete ugyanolyan fontos volt a számára, mint számunkra a miénk. Hálával kell gondolnunk rá.

A növények termesztéséhez is rengeteg élőlényt kell elpusztítani. A növényvédő szerek rovarok ezreit ölik meg, a talajmunkák, az aratás rengeteg állat élőhelyét dúlja fel. Nincs olyan táplálkozás, amely egyetlen állat életét sem követeli. Kevés vegetáriánus gondolkodik el ezen. Mint ahogy azon sem, hogy a tejtermelés miatt nagyüzemi körülmények között tartott állatok élete is iszonyú szenvedés. Az etikai okokból elutasított hús helyett fogyasztott tejtermékek és tojás előállítása ugyanazzal az üzletpolitikával, az állatoknak ugyanazzal a kizsákmányolásával történik.

A következő részben a Weinght Watchers-diétát, a South Beach-diétát, a nyersélelmiszer-diétát és a mediterrán étrendet veszem górcső alá.

Addig, ha kíváncsi vagy arra, étkezéseidet hogyan igazíthatod saját magadhoz, az életformádhoz, ízlésedhez, olvasd el a Táplálkozásnavigátor című könyvemet, mely egy irányzatmentes útmutató az egészséghez. Ebben bővebben is kifejtem, hogy miért van jelentősége a genetikánknak, anyagcserénknek a táplálkozásunkban, mi okozhat gondot egyes élelmiszereknél.

Tudj meg többet róla az alábbi linken:  Táplálkozás-navigátor

Az 1. kép forrása: Monstruo Estudio/Unsplash

3 Shares

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.